Nihon Koi: 11. Bűnösök

/Egy évvel később/

- You can’t be me
I’m a Rock Star
I’m rhyming ont he top of a cop car
I’m a rebel and my .44 pops far.

Egy rockzenére táncolok végig a koleszben lévő lakosztályunk nappaliján, majd egy nőies mozdulattal vágom magam le a kanapéra, miközben még mindig a szöveget éneklem. Fujiko megjelenik mellettem, majd csapkodni kezd egy párnával. Egy ideig tűröm ezt, majd megelégelem.
- Abbahagynád, mielőtt agyonütsz a párnával? – vonom fel a szemöldököm. De még mindig csinálja, láthatólag a tény, hogy a fegyvere erőssége nem a legnagyobb nem téríti el attól a reménytől hogy unikornisos párna általi halált haljak.
- Ha nem kussolsz el most azonnal kihívom a rendőrséget – morogja. Egy év alatt sok minden történt. Reita megcsalta Fujit, Haru szakított Rukival, Uruha és Chieko hivatalosan is egy pár, nemsoká fél évesek. Aoi megkérte Mea kezét, Kai és Kim már össze is házasodtak. Én meg még mindig a magányos farkast játszom. Kezd elegem lenni. Rukival jó barátok lettünk, főleg miután Haru kijelentette, hogy ő márpedig túl jó az énekeshez, ezért menten szakít vele.
Nos, órák után vagy Shippuudent néztem Meával az oldalamon, vagy mélyen tisztelt Takanori-sannal róttam a várost, menekültünk rajongók előtt. Ez csak akkor volt szívás, ha magas sarkúban tipegtem végig az utcákon.
Most épp a Tenshi lányt várom, hogy kiszabaduljak az érzelmi roncs mellől, és élhessem az életem, mint egy fiatal huszonéves. Kopogtatnak, boldogan tépem fel az ajtót, majd kedvem elrohad, ahogy a theGazettE basszusgitárosát pillantom meg.
- EZ MEG MI A KIBASZOTT JÓ KURVA ÉLETET KERES ITT?! – ordítja el magát a Kobayashi. Itt bajok lesznek, pofonok és mérges szomszédok, szóval lelépek! Felkapom a topánkám, majd kioldalazva a fiú mellett, futni kezdek. Felhívom Meát, de lemondja a programot, – mert rájött hogy vizsgája lesz – kínos nevetések közepette. Jó, oké. Utána Rukit zargatom, aki röhögve mond igent az ajánlatomra, lelkendezve, hogy milyen oltári viccet hallott ma, és meg kell hallgatnom. Na, ez hülye.
Bő fél óra múlva fel is bukkan az énekes – jelenleg –  nagyon sötét barna buksija. Felém fut, majd nem sokkal előttem elesik egy kőben. Rám zuhan, szerencsére nem ütöm meg magam. Elpirult arccal lököm le magamról, ő szintén pirosan rejti a háta mögé bűnös kezét. Ez az idióta elvette a melleim szüzességét!!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

* Copy this password:

* Type or paste password here:

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Post Navigation